A Pénzügyőr Zenekar története

A Pénzügyőrség életében a kulturális szórakozás igénye már korán megmutatkozott. Az 1890-es években önképző és társaskörök alakultak lelkes pénzügyőrökből. Dalárdák, kisebb-nagyobb hangszeres együttesek alakultak alkalmi műsorokkal, amelyek a közös kikapcsolódás, művelődés élményét nyújtották.

E kisebb együttesek 1898-ban, az önképzőkör társasvacsoráin léptek fel először. 1905-től a pénzügyőr altisztekből összeállított műkedvelő zenekar a társas estélyek gyakori résztvevőjévé vált. 1925-től egymás mellett több művészeti együttes is működött a testületen belül. Megalakult a Vámszaki tisztviselők zenekara, amelynek karmestere Márk Béla, később Záborszky József volt. A Társaskör vonószenekara 1936-ban szimfonikus zenekarrá bővült Szeredi-Saupe Gusztáv vezetésével.

1942-ben, a Pénzügyőrség 75 éves jubileumán a Pénzügyminisztérium elrendelte egy "Országos Pénzügyőrségi Fúvószenekar" felállítását, és biztosította a hangszerek és felszerelési tárgyak beszerzésének költségét. Ennek előzménye, hogy az akkori pénzügyminisztert Olaszországban pénzügyőr díszszázad és zenekar fogadta. Ekkor határozták el, hogy a magyar pénzügyőrségnek is legyen saját zenekara a jubileumi ünnepségek méltó megünneplésére,

és annak nyilvános szereplései irányítsák a figyelmet a testületre. A zenekar első fúvóskarmestere id. vitéz Kiss Imre lett. Ez az együttes 1944 októberéig sikeresen működött.

A második világháború után napirendre került a zenekar újjászervezése. 1948-ban Józsa Sándor karmester irányításával

"Országos Pénzügyőrség Fúvós Hangversenyzenekara" néven kezdte meg működését. Az együttes egyenruha viselésével és színvonalas hangversenyeivel népszerűsítette a testületet. 1949-től megkezdődtek a rendszeres rádiószereplések, eleinte élő adások, később felvételek formájában, amelyeket külföldi adók is sugároztak. Kezdetben évi 50 alkalommal szerepeltek rádióadásban.

Az 1950-es években Berg Ottó operaházi karmester is bekapcsolódott a zenekar munkájába. Vendégművészek közreműködésével kisebb operákat is műsorára tűzött. Megalapította a Pénzügyőr Zeneiskolát, ahol pénzügyőr szülők gyermekei részesültek zeneelméleti és hangszeres képzésben.

Később a zenekar "Zeneszakasz"-szá alakult, művészeti munkát áthatotta a politika. Állami, párt- és testületi rendezvényeken, komolyzenei koncerteken szerepeltek, jó hangulatú bálokon szórakoztatták évről évre a közönséget. A zenekart országjárása népszerűvé tette

falun és városban, a rádióból megismerhette az egész ország. A többi egyenruhás zenekarral fesztiválokon vett részt (pl. Szegedi Fúvószenekari Fesztivál). 1956 után pénzügyőri szakszolgálatot is kellett teljesíteniük a zenészeknek.

Fordulópontot a 60-as évek hoztak, amikor Budapesten rendszeressé váltak a hétvégi szabadtéri koncertek, promenád-zenék, térzenék: Halászbástya, Múzeumkert, Kosztolányi tér, Bakáts tér, Vajdahunyad vára, Vigadó tér, Liszt Ferenc tér, Budavári Palota helyszíneken. A hangversenyeken a hagyományos fúvószenekari darabok mellett igényes szimfonikus átiratok, opera- és operett-részletek szólaltak meg. E korszak karmesterei Csonka János és Farkas Tamás voltak.

A 80-as évektől könnyűzenei és musical-összeállítások kerültek a műsorba, Galambos János vezetése alatt. Ő egyben kiváló könnyűzenész is volt, aki magas szintre fejlesztette a pénzügyőr tánczenekart, amely a Budapesti Táncversenyek rendszeres résztvevője lett.

Helyettese, Galánthay Szabolcs kamarazenei műsorokkal bővítette fellépési repertoárt és játékos, ismeretterjesztő zenés vetélkedőket szervezett a Mátyás utcai Pénzügyőr Klubban. A zenekari munkát segítette a hivatali munka alóli felmentés, az igényes (főiskolai végzettséghez kötött) szakmai felvétel és a rendszeres felkészülés.

1990-től Vaszlik Kálmán vezető karmester és Kapi-Horváth Ferenc karmester koncepciója az volt, hogy váljon többműfajúvá az együttes, azért, hogy meg tudjon felelni a különböző felkérők elvárásainak. Önkormányzatok, műsorszervezők léptették fel a zenekart. Felkérések érkeztek televíziós, film- és reklámfelvételekre.

A zenekar játékát rádiós hangfelvételek, CD-felvételek örökítették meg. Sorozatos külföldi meghívásoknak eleget téve, szoros kapcsolat alakult ki több zenei szakemberrel és zenekarral. Az együttes nemzetközi katona- és fúvószenekari találkozókon, nyugat-európai fesztiválokon, közös vámzenekari hangversenyeken szerepelt, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség "koncertfúvószenekar" okleveles különdíjban részesítette. A létszám 42-re bővült, ami lehetővé tette a nagyobb apparátusra írt darabok előadását.

Neves európai és amerikai fúvóskarmesterek, egyetemi professzorok utaztak egy-egy koncertvezénylésre, kortárs művek rádióbeli bemutatására a zenekarhoz. A zenekar hangszeres szólistái mellett vendégművészek is színesítették az együttes fellépéseit. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fúvóskarnagy-képzős hallgatói szakmai gyakorlatukon és diplomakoncertjükön a Pénzügyőr Zenekart vezényelték. Nagy sikerük volt a Liszt Ferenc Férfikarral és a Holló Néptánccsoporttal közös hangversenyeknek is. 1992-ben nagyszabású koncerttel ünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját a budapesti Zeneakadémián, külföldi vendégkarmesterek részvételével.

Nyíri Csaba, parancsnok-helyettes kezdeményezte, hogy a zenekar tanulja meg az általa összeállított formációs bemutatót (gyepshow), amelynek azóta is mindenhol nagy sikere van, amihez hozzájárul az akkor rendszeresített történelmi díszegyenruha viselése.

Olyan reprezentatív helyszíneken léptek fel, mint a Pesti Vigadó, a Fővárosi Operettszínház, a Magyar Tudományos Akadémia, vagy a Duna Palota. A zenekaron belül megalakult a tánczenekar, a big band, a kamaraegyüttes és kisebb fa- és rézfúvós együttesek is létrejöttek.
2002-ben a pénzügyőrség fennállásának 135. évfordulóját a Budai Várban katonazenekarok felvonulása és közös produkciója tette emlékezetessé.

Az összevont zenekart Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere vezényelte (2002)

A Pénzügyőr Zenekar a Vámigazgatások Világszervezetének meghívására Brüsszelbe utazott, ahol több vámzenekar előadásában ősbemutatóként elhangzott a Kapi-Horváth Ferenc által komponált nemzetközi vámhimnusz és -induló. A zenekar gálahangversenyen szerepelt a rangos Alpesi Zenei Fesztiválon, Svájcban.

Megalakulásának 60. évfordulóján ünnepi koncertet adott a Pesti Vigadóban, amelyet - szólisták, énekesek, táncosok közreműködése mellett - lézershow is színesített.

2003 nyarától a zenekar munkáját Kapi-Horváth Ferenc és Nyers Alex irányítja. Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából a zenekar a budapesti Hősök terén, Esztergomban és Hegyeshalomban lépett fel.

Megrendezték a testület Tavaszi és Őszi fesztiválját; állandósult a koncertekkel, előadásokkal, tárlatvezetéssel egybekötött "Múzeumok éjszakája" a Vám- és Pénzügyőr Múzeumban (Schiffer-villa). A Köztársasági Elnök Hivatala ünnepségsorozatot szervezett a Sándor-Palota elé, itt hat alkalommal zenélt az együttes.
2007-ben megalakult a Vámos Települések Szövetsége. Évente megrendezett országos találkozójuk állandó résztvevője a zenekar. A francia nemzeti ünnepen Riom-és-Montagnes-ban szerepeltek, amiről a Francia Rádió hangfelvételt készített. Szeptember 21-e a vámosok védőszentjének: Szent Máténak az ünnepnapja. Ekkor került sor először a Szent Máté Katonazenekari Fesztiválra a budapesti Szent István Bazilika előtt, társfegyveres zenekarok részvételével.

Az önálló magyar vám- és pénzügyőrség megalakulásának 140. évfordulóján ünnepi koncertet adtak a Művészetek Palotájában. 2008-ban "Zenehadtest" néven színpadi produkciót hoztak létre énekesek, rockegyüttes és férfikar közreműködésével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. 2009-ben a nemzetközi vámnap alkalmából hagyományteremtő hangversenyre szólt a meghívó a Budai Vigadóba. A Kaposvári Tavaszi Fesztivál Katonazenekari Találkozóján tetszést aratott a zenekar megújult gyepshow-ja.

<-- Vissza