A Vám- és Pénzügyőrség története
A kezdetektől a kiegyezésig
Az árutermeléssel és a rendszeres áruforgalommal együtt a vámszedés is megjelent az emberiség történetében, mely a mindenkori hatalom fontos bevételi forrása lett.
A vámbevétel meghatározott szerepet játszott a magyar állam ezeréves története során, bár a vám fogalmának tartalma, jelentése és formája sokat változott az idők folyamán.
 |
A vámszedés kezdetben szorosan összefüggött az adószedéssel. I. Szent István és I. Szent László törvénykönyve tizedszolgáltatásról rendelkezik. A tizedszedő a poroszló volt.
A vámszedésről tudósító első adatok Könyves Kálmán király dekrétumában találhatók, a vámok rendszeressé válásáról a keresztes hadjáratok idejéről beszélhetünk.
|
II. András király 1212. évi vámtarifájában megjelenik a nyolcvanad, a határvám.
Zsigmond király 1405-ben mind az országból kivitt, mind a behozott áruk után harmincad fizetését rendelte el, a határvám tehát nyolcvanadról harmincadra változott. Ekkor még nem volt különbség áru és vámáru között, mivel nem vált el élesen egymástól a kivitel és a behozatal. A külkereskedelmi vámokat a harmincados szedte be, aki a vámkezelésen kívül egyéb feladatokat is elláthatott.
Habsburg Ferdinánd új pénzkezelési rendszert vezetett be, részeként 1531-ben létrejött a vámok kezelésére Pozsonyban székelő magyar kamara, majd a szepesi kamara, mely a külkereskedelmi vámok gyűjtését végezte. A vámszedés a határszéli és közjövedelmi felügyelők feladata volt.
A 17. században a kereskedelmi árak emelkedése, a pénz elértéktelenedése miatt a beszedett vámbevételek lecsökkentek, ezért a hiányt az adóztatás bővítésével pótolták.
A 18. században (1753-ban) Ausztria és Magyarország között létrejött a vámunió, mely a két állam között a vámhatárt megszűntette, így csak harmadik országból behozott áruk után szabtak ki vámot a közös tarifa alapján. Mária Terézia 1775-ben kiadott rendelkezése a Habsburg birodalom országai között teljesen feloldotta a vámhatárokat és új, egységes vám-és tarifarendszert vezetett be.
A Birodalom külfölddel érintkező vámhatárainak őrzésére és felügyeletére I. Ferdinánd 1829-ben a határőrség létrehozásáról intézkedett a határ- és kereskedelmi vámhivatalok szolgálatának felügyelete, továbbá a csempészet visszaszorítása érdekében.
1835-ben jövedéki őrség a cukorgyárak, szesz-és sörfőzdék ellenőrzésére jött létre, majd 1843-ban a határőrséggel egyesítve létrejött a császári- királyi pénzügyőrség, mely az udvari kamara alá tartozott, élén központi inspektorral.
A pénzügyőrség akkori feladatai: meggátolni a zugkereskedelmet és a jövedéki szabálysértéseket, segítséget nyújtani az illetékes hivataloknak eljárásaik lebonyolításában, megakadályozni a gyanús vagy bizonyítvánnyal nem rendelkező egyének belépését az országba.
1848-ban az udvari kamara elnevezése megváltozott, császári-királyi pénzügyminisztériumra.
Az 1848-as magyar polgári forradalom vívmányaként a pénzügyminisztérium átvette a magyar kincstár hatáskörébe tartozó ügyeket, a kincstári és koronajavak, a pénzverdék, bányák, harmincadok, vámok, díjak és adók kezelését. |
 |
A szabadságharc leverését követően az osztrák kormány a magyar szent korona országainak négy részre osztásával hozzákezdett a polgári közigazgatás átszervezéséhez, így a pénzügyi közigazgatás központi főhatósága az osztrák császári-királyi pénzügyminisztérium lett.
1850-ben megkezdték a pénzügyi őrség szervezését, feladatául határozva meg a közvetett adók (bor-cukor-hús-ser-és szeszeadó), az állami egyedáruságok (dohány, lőpor és salétrom) valamint a jövedékek (bélyeg-és jogilleték, fémjelzés, határ-vám-, lottó-, posta, sóilleték) ellenőrzését. Emellett határrendészeti tevékenységet illetve a jövedéki ügyek nyomozását is ellátták továbbá elemi csapások elhárításában valamint közveszélyes emberek megfékezésében is közreműködtek.
1867-től napjainkig
Ausztria és Magyarország között megkötött kiegyezést az 1867. évi XII. törvénycikk erősítette meg, mely Magyarországon önálló államiságot biztosított, így a közigazgatásban megszűnt a császári-királyi jelző és a magyar királyi jelző valamint a magyar nyelv lett a hivatalos.
A magyar kormány pénzügyminisztere gróf Lónyay Menyhért 1867. március 10-én az 1. sz. körrendeletében rendelkezett a magyar királyi pénzügyőrség megalakításáról.
 |
A szervezet alapját a pénzügyőri szakasz alkotta élén a szemlésszel vagy a fővigyázóval. A szakasz irányítását a pénzügyőri biztosi kerület végezte egy biztos vagy biztoshelyettes vezetésével. A biztosi kerületek felügyeletét mint pénzügyőri előadó a pénzügyőri biztos, vagy a pénzügyőri felügyelő végezte, joga több vármegyére kiterjedt. A központi pénzügyőri főfelügyelők gyakorolták a pénzügyőrségi szervek felügyeletét. |
A pénzügyőrség legfontosabb feladatai közé tartozott a csempészet és a pénzügyi törvények és szabályok áthágásának megakadályozása.
Az állami feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök előteremtését csak az adó és vámfizetés rendszeressé tételével lehetett elérni. Az alapját jelentő törvények 1868-ban születtek meg.
A vámszedés történetében azonban a legfontosabb lépés az 1867. évi XVI. törvénycikk a kereskedelmi és vámszerződés megkötéséről Ausztriával érintetlenül hagyva az 1867-ig érvényben lévő vámtörvényeket és szabályokat.
| 1871-ben az adó és a vámhivatalokat szétválasztották, így 1872. január 1-től számítható a független magyar vámhivatali rendszer kialakítása. A történelmi Magyarországon 52 vámhivatal működött mindegy 300 fős személyezettel, központi irányítását a pesti fővámhivatal látta el, élén a fővámigazgatóval, aki a magyar királyi pénzügyminiszternek volt felelős. |
 |
A vámszaki munka alapját az 1874. évi vámszabályzat foglalta össze.
A magyar királyság 1886. évi közigazgatási átszervezést követően a magyar királyi vám- és adóőrséget egyesítették a magyar királyi pénzügyőrséggel, mely 1896-tól karhatalmi testület lett.
Az első világháború idején katonai őrizet alá került az államhatár, ezért a pénzügyőrség határszéli szakaszainak feladata megnövekedett.
A világháborút követően a magyar királyság gazdasági, politikai és társadalmi rendszere összeomlott, és a Magyar Tanácsköztársaság idején a magyar királyi pénzügyőrség lefegyverzésével a 30 éven aluli tagjait beosztották a Vörös Őrség állományába.
A Tanácsköztársaság megdöntésével az új hatalmi rendszer visszaállította a történelmi Magyarország közigazgatását, azonban a trianoni békeszerződés után új vámterületen alakult ki a magyar állam gazdaságának belső területe.
A közigazgatás újjáalakítása során a megújuló pénzügyőrség is megkezdte jövedéki szolgálatának ellátását. A vámhivatali szervekre hárult a szomszédos állomokkal való kereskedelmi kapcsolatok rendezése és a meginduló személy és áruforgalom ellenőrzésére céljából 1921-ben megalakult a magyar királyi vámőrség a pénzügyminisztérium alárendeltségében.
 |
Ebben az időben nagyon elterjedt a csempészet, ezért szükség volt a vámszervezet alapos kiépítésére.
Az 1924.-ben a vámjog és a vámtarifa szabályozásáról új rendelkezés született, mellyel átalakult a magyar királyi pénzügyőrség és a magyar királyi vámőrség szervezete és feladatköre. |
Az 1930-as években megtörtént a vámszaki és határőrizeti szolgálatok elválasztása, továbbá az adatgyűjtés és a figyelőszolgálat megszervezésére létrejött a pénzügyőri nyomozócsoport.
Az évtized végén a területi visszacsatolásokkal viszont megnövekedett a pénzügyőrség és a központi vámigazgatóság feladata.
A második világháborúba belépett Magyarországon szigorú hadigazdálkodást vezettek be az állami bevételek biztosítására, így a testületre háruló feladatok tovább bővültek.
A háború után megkezdődött a gazdasági élet átszervezése és a közigazgatás rendbetétele, a vámszaki és a pénzügyőrségi szolgálati jogosítványok rendezése.
1945. február 20-án eltörölték a királyi jelzőt és megindult a pénzügyőrség személyi és szervezeti átalakítása. A legnagyobb gondot belső szervezetének kialakítása és az ország pénzügyi közigazgatásában betöltött helyének kijelölése jelentette.
A testület feladatkörébe tartozott a 27 fajta adónem kivetése és beszedése, továbbá a vadászjegyek, a fegyverigazolványok illetékének szedése, a halászati joggal kapcsolatos bevételek behajtása.
A vámszaki területnek az export-import ellenőrzésével összefüggő vámbevételek biztosítása volt a fő feladata. |
 |
1950. március 23-án megalakult az országos pénzügyőri főparancsnokság (OPF).
A 1953-ban a pénzügyőri testületből kivált a vámügyek intézést végző vámőrség, mely országos parancsnoksága (VOP) a külkereskedelmi minisztériumhoz tartozott.
Az 1956-os harci eseményeket követően megkezdett felülvizsgálatot követően ismét a szakmai feladatokra helyeződött a hangsúly.
1963-ban megszűnt a VOP és megalakult a vámfőigazgatóság, visszakerülve a pénzügyminisztérium felügyelete alá. A vámfőigazgatóságot egyesítették a OPF-val, így létrejött az Országos Pénzügy-és Vámőrség Parancsnoksága.
1966. február 5-én a testület elnevezése Vám-és Pénzügyőrség névvel véglegesült. A vámigazgatás felsőfokú szerve az Országos Parancsnokság (VPOP).
A testület tartalmi munkáját jelentősen megváltoztatta az 1966. évi 2. sz. törvényerejű rendelet, mely a vámjog legfontosabb szabályait foglalta össze. Jelentős változást hozott az 1968. január 1-jén életbe lépett új kereskedelmi vámtarifa is.
A testület életében fontos lépés volt a vámegyüttműködési tanácsról (VET) szóló Brüsszelben 1950. december 15-én megkötött nemzetközi egyezmény elfogadása, melyhez Magyarország is csatlakozott.
Az 1990-es évek elejétől a gazdaság struktúrája megváltozott, számos vállalkozás jött létre és ez kihatott a testület életére is, jelentős mértékben megváltoztatva feladatkörét.
A Vám-és Pénzügyőrség minden eddiginél fontosabb szerepet tölt be a gazdaságban az ellenőrzés területén, hiszen szerepe az évszázadok során nem változott, elsődleges feladata továbbra is az állami költségvetés elvárásainak teljesítése, és az államháztartási érdekek védelme.
A testület ezen feladatokat a piacgazdasághoz és a nemzetközi elvárásokhoz igazodó korszerű szervezet kialakításával valamint EU-konform jogszabályok alkalmazásával látja el.
A jogszabályok sorából kiemelhető a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény, továbbá a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény.
Forrás: Emlékkönyv a Vám-és Pénzügyőrség történetéről 1867-2000.
VÁMIGAZGATÁS
A vámigazgatásra háruló végrehajtási feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség végzi.
A vámigazgatás a pénzügyigazgatás része. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli.
Új határátkelőhely megnyitása és a megnyitott határátkelőhelyek megszüntetése, illetve a határátkelőhelyeken lebonyolódó forgalom jellegének meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozik.
A kereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi vámügyekben a külügyminiszter a pénzügyminiszterrel, egyéb nemzetközi vámügyekben pedig a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben jár el.
A vámszervezet feladatai
A vámszervezet végzi
- az államhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámterhek és egyéb közterhek kiszabását és beszedését;
- külön törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatok ellátását;
- közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - termékek, termények, áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának, minőségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését;
- a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását;
- külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését;
- a vámtörvényben meghatározott ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatok, valamint a különböző, feltételtől függő vámkedvezmények elbírálásához szükséges ellenőrzési feladatok ellátását;
- a jövedéki törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott ellenőrzési, adóhatósági feladatok ellátását;
- a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt pénzügyi bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint, valamint a törvényben meghatározott és nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó felderítési feladatai végzése során észlelt egyéb bűncselekmények esetében halaszthatatlan nyomozati cselekmény végzését, a helyszín és a bizonyítékok biztosításával, valamint a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság értesítésével;
- a jogszabályban meghatározott pénzügyi (vám- és deviza, adó- és jövedéki) szabálysértések megelőzését, felderítését és elbírálását;
- meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését;
- a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátását;
- a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását;
- nemzetközi egyezményekben vagy a pénzügyminisztertől kapott felhatalmazás alapján külföldi vámigazgatásokkal és nemzetközi vámszervekkel munkakapcsolat alapján felmerülő vámszakmai feladatok ellátását;
- a kötelező felvilágosítással kapcsolatos feladatok ellátását, így különösen azok kiadását, visszavonását, a kérelemhez benyújtott okmányok ellenőrzését, helyszíni vizsgálat tartását, ideértve a gyártási folyamat, termelési tevékenység ellenőrzését.
A vámszervezet szervei
- Hatósági jogkörrel rendelkező vámszervek:
- az alsó fokú (helyi szervek) közül: a vámhivatal, a nyomozó, a szabálysértési hivatal, a Vámáruraktár,
- a középfokú szervek közül: a vámszervezet igazgatási területi szervei, a Központi Repülőtéri Parancsnokság, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a Központi Járőrszolgálati Parancsnoksága, a Számlavezető Parancsnoksága, Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete,
- felsőfokú szerv: a vámszervezet központi (országos) szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az országos parancsnok.
- Hatósági jogkörrel nem rendelkező vámszervek:
- azok a szervek, amelyek feladata a vámszervek technikai, anyagi eszközzel való ellátása, pénzügyi, gazdálkodási feladatok végzése, továbbá az állomány alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése.
|
