Vám Hírmondó Vám Tájékoztató Vám Tájékoztató

































A Vám- és Pénzügyőrség Etikai Kódexe


I. Az Etikai Kódex rendeltetése
  1. Az Etikai Kódex azoknak az általános érvényű és speciális követelményeknek az összefoglalása, amelyek etikai síkon hivatottak biztosítani a Vám- és Pénzügyőrség tevékenységének tisztaságát, a testület elé kitűzött célok minél eredményesebb megvalósítása, bel- és külföldi jó hírneve, közmegbecsültsége, tagjai feddhetetlensége érdekében.
Történelmi tapasztalatok mutatják, hogy a szakmai etikai magatartásnormákból fakadóan fokozott erkölcsi felelősségre és kötelességtudatra mindenek előtt azoknál a szakmai tevékenységeknél van szükség, amelyek az állam, a társadalom egészére hatnak és jellegükből adódóan okozhatnak politikai, gazdasági biztonsági előnyöket vagy hátrányokat.
  1. A Vám- és Pénzügyőrség testületének tagjai speciális közszolgálatot teljesítenek. E területen csak olyan személyek tevékenykedhetnek, akik élvezik a társadalom megbecsülését, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, munkájukat jogszerűen, tárgyilagosan látják el.
A szakmai feladatok sikeres teljesítése megköveteli, hogy a szakemberek műveltsége erkölcsi felelősségtudattal is párosuljon.
  1. A szakmai feladatok teljesítésének olyannak kell lenni, hogy az szolgálja az alkotmányosságot, a törvényességet, biztosítéka legyen az igazságszolgáltatás eredményességének, akadályozza a szervezett bűnözést és a korrupciót, emellett továbbra is biztosítsa a lakosság és az együttműködő szervek támogatását.
A jogrendszer által támasztott új követelmények, az ország gazdaságvédelmének elvárásai arra kötelezik a testület tagjait, hogy emeljék magasabb szintre az önmagukkal és a munkatársaikkal szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeket, beosztási helyeiken növeljék a testület, illetve saját maguk presztizsét.
  1. Az Etikai Kódex azokat az erkölcsi elvárásokat tartalmazza, amelyeket a testület tagjainak feladataik teljesítése során, magánéletükben, kapcsolatrendszerük kialakításánál indokolt figyelembe venni. A szakmai erkölcs normáinak betartása védelmet is biztosít a szervezett bűnözés törekvéseivel szemben.
  1. A Vám- és Pénzügyőrség tagjainak hivatásuk gyakorlása során tevékenységükben és magatartásukban meghatározó kell, hogy legyen a szakmai és emberi tisztesség, a kötelességtudat.
Ez biztosítja azt, hogy mindig szilárd presztizse legyen a testületnek, hogy a felelősségteljes szakmai munka végzéséhez szükséges bizalom, tisztelet és közmegbecsülés minden egyes testületi tag irányába töretlen maradjon.


II. Az Etikai Kódex hatálya:
  1. Az 1023/2001. (III. 14.) Kormányhatározat 26. pontja alapján azokra a magatartásnormákra terjed ki, amelyek képesek a jogszabály, illetve a jogalkalmazási gyakorlat által nem befolyásolható életviszonyokban is érvényesíteni a társadalom elvárásait.
  1. Személyi hatály:
    Az Etikai Kódex hatálya kiterjed a PM Vám- és Pénzügyőrség testületében dolgozó hivatásos állományúakra és közalkalmazottakra (a továbbiakban: a testület tagja).



III. Az Etikai Kódexben foglalt testületi elvárások
  1. A KÖZ tisztességes szolgálata: pártatlan, minőségi feladat-végrehajtás, felelősségvállalás.
  2. A társadalmi elvárásoknak való megfelelés: lojalitás a mindenkori kormányzati célkitűzésekkel, hivatás iránti elkötelezettség, korrupció ellenes erkölcsi környezet megtartása.
  3. A testületi szellem erősítése: egységes magatartási normarendszer követése, feddhetetlen szakmai életút, törődés a munkatársakkal.



IV. A testület tagjától elvárt ÁLTALÁNOS etikai követelmények

A Vám- és Pénzügyőrség speciális közszolgálati feladatai, gazdasági rendvédelmi jellege, a parancsokra, utasításokra történő szolgálat teljesítésének fokozott felelőssége, az államhatáron végzett szolgálat nemzetközi jellege a testület tagjaival szemben szigorúbb etikai követelményeket támaszt. Ezért fontos, hogy a jogszabályi renden túlmenően a testület tagjától magas szintű morális helytállás legyen elvárható.
  1. A testület tagja szabadidős környezetét, baráti körét, egyéb kapcsolatait úgy válassza meg, hogy esküjében vállalt kötelezettségeivel ne kerüljön ellentétbe, ne alakuljon ki környezetében nem kívánatos elkötelezettsége, függősége.

  2. A testület tagjának magánélete neki felróható okból ne legyen rendezetlen. Esetleges családi problémáit kulturáltan oldja meg. Külső problémáit lehetőleg ne vigye be szolgálati helyére, indokolatlanul azokkal munkatársait ne terhelje.

  3. (1) A testület tagja szolgálati helyén munkatársaival jó emberi kapcsolatokat alakítson ki. Magatartását a segítőkészség, a mások gondjainak megértése, egymás személyiségének, emberi méltóságának, életkorának tiszteletben tartása jellemezze. Ez a tisztelet elsősorban a szakmai tudás, tapasztalat és segítőkészség elismerésén alapuljon.
    (2) Kerülje a felesleges konfliktushelyzeteket, tanúsítson önmérsékletet, igyekezzen megérteni és méltányolni mások cselekedetének indítékait. Bármely szituációban kerülje a felesleges személyeskedést, beosztástól függetlenül vállalja fel esetleges tévedéseinek elismerését. Igazát elsősorban ne hatalmi szóval próbálja érvényesíteni.

  4. A testület tagja mindig legyen kész arra, hogy a feladatok megoldásában vezetőjének segítséget nyújtson. Legyen példamutató a feladatvállalásban akkor is, ha az adott esetben nem lenne kötelessége. Ne tanúsítson olyan magatartást, amely csökkenti a vezető tekintélyét. Időben tájékoztassa minden olyan tudomására jutott körülményről, amelyre annak feladata ellátásához szüksége lehet. Tartózkodjon attól, hogy vezetőit, beosztott munkatársait illetéktelenek előtt bírálja, emberi-vezetői magatartásukról, képességeikről elítélően nyilatkozzon.

  5. A testület tagja éljen azokkal a lehetőségekkel, amelyek segítségével szakmai, általános műveltségi, szervezési, vezetési ismereteit bővítheti és ezáltal munkáját hatékonyabban végezheti. Ismereteit ossza meg munkatársaival, külön felkérés és munkaköri kötelezettség nélkül is fordítson gondot a pályakezdők elméleti és gyakorlati ismeretei bővítésére.

  6. A testület tagja legyen példamutató. Szolgálati magatartásában és magánéletében vegye figyelembe, hogy a testület egész tevékenységét rajta keresztül ítélhetik meg és törekedjen arra, hogy ez a megítélés pozitív irányú legyen. Ne tanúsítson olyan magatartást, amely csökkenti a testület tekintélyét.

  7. A testület tagja hivatása gyakorlása során vagy magánéletében illetéktelenek felé ne közöljön adatokat, kollégái, parancsnokai általa ismert hivatásbeli, magánéletbeli személyes körülményeikről, vagy tudomására jutott feladataikról, ezzel kapcsolatos tevékenységükről.

  8. A testület tagja jobb tudomása ellenére valótlant ne állítson és valótlanságra feltevést ne alapítson. Véleményét a felmerült tényekre alapozza. Megtévesztő állításait ne súlyosbítsa a körülmények csalárd módon történő alakításával vagy befolyásolásával.

  9. A testület tagja szakmai munkavégzése során legjobb tudása szerint járjon el. Haladéktalanul - önös érdekei ellenére is - tegyen meg mindent, az esetlegesen bekövetkező, illetve előre felmérhető káros hatás kiküszöbölésére.

  10. A testület tagja szakmai tevékenysége végzése során és egyéb körülmények között a vele együttműködő személy(ek) irányában olyan magatartást tanúsítson, amely a hivatásába vetett bizalmat és hivatása erkölcsi tekintélyét biztosítja, s amely őt a szakmai munka végzéséhez megkívánt bizalomra és köztiszteletre méltóvá teszi.

  11. (1) A testület tagja ne tegyen a vele együttműködő személy(ek) irányában olyan - később teljesítendő - ígéretet, amelynek teljesítése nem kizárólag az ő kompetenciájába tartozik, vagy amelyet előreláthatóan nem kíván teljesíteni.
    (2) Saját vagy mások személyes érdekeiért ne manipulálja a vele együttműködő személy(ek) tevékenységét. A testületi feladatoktól ne térjen el. Mindenképpen törekedjen arra, hogy a kapcsolat szakmai rendeltetésének megfelelő keretek között maradjon.

  12. A testület tagja, ha munkatársa szakmai tevékenységében nyilvánvaló hibát észlel, arra a megfelelő módon annak figyelmét hívja fel.
    Tartsa vissza munkatársát minden olyan cselekménytől vagy tevékenységtől, amelynek folytatása nagy valószínűséggel jogsértést eredményez, elöljárói utasítást vagy a szakmai etika normáit sérti.

  13. A testület tagja ha munkatársánál, vagy annak hozzátartozójánál felmerülő biztonsági kockázatot jelentő körülményt észlel, erre annak figyelmét hívja fel.

  14. Minden testületi tag, ha szükséges vagy ha erre felkérik - a törvényes kereteken belül - segítse problémái megoldásában a vele vagy más területen dolgozó kollégáját.

  15. A testület tagja illetéktelenek előtt munkatársai tevékenységét ne bírálja. Munkatársaival kapcsolatosan olyan magatartást tanúsítson, amellyel biztosítja a tevékenységük iránti bizalmat, tiszteletet és közmegbecsülést.

  16. A testület minden tagja beosztásra, rendfokozatra való tekintet nélkül lépjen fel az Etikai Kódexbe ütköző magatartásokkal szemben. E fellépés megtorlása kiemelt figyelemmel kezelendő etikai vétség.



V. Vezetőktől elvárt SPECIÁLIS etikai követelmények
  1. A vezető bármely szervezet vagy szervezeti egység élén példaértékű és iránymutató magatartást tanúsítson. Elkötelezettnek kell lennie az etikus magatartás, az emberi jogok tisztelete és a minőségi munkavégzés iránt.

    A testületi szerveknél vezető beosztást betöltők ezért a IV. fejezetben felsorolt erkölcsi követelmények mellett feladataik ellátása során a következő elvárásokat is teljesítsék:

  2. A vezető az általa vezetett egységnél törekedjen a beosztottai megismerésére, személyiségük feltárására, alkalmassági szintjük feltérképezésére. Tapasztalatai alapján igyekezzen az egyes személyekkel kapcsolatos intézkedéseinél, felkészültségükre, egyéniségükre is figyelemmel lenni.
    Személyes példával is törekedjen jó közösségi szellemet, együttműködést, jó légkört kialakítani, az esetleges konfliktushelyzeteket az érdekeltek személyes közreműködésével feloldani.

  3. A vezető lehetőleg olyan feladatokkal bízza meg munkatársait, amelyek jó teljesítése elvárható az adott munkakört ellátóktól. Törekedjen az egyenlő terhelés kialakítására, feladatok kiadásánál az egyértelműségre, tárgyilagosságra, a megfelelő hangnem használatára.

  4. A vezető figyeljen fel minden olyan jelenségre, amely arra utal, hogy a beosztott életvitelében indokolatlan változások következtek be. Ennek okait igyekezzen megismerni és szükség esetén segítséget nyújtani az esetleges problémák megoldásában, a nem kívánt következmények kialakulásának megelőzésében.

  5. A vezető a testület más szerveivel, a szervezeti egységek vezetőivel elvszerű, korrekt kapcsolatokat alakítson ki. Együttműködésüknek elő kell segíteni egymás tekintélyének megóvását, erősítését. A vezető indokolatlan rivalizálással ne veszélyeztesse az együttműködés hatékonyságát. A működő szakmai fórumokon törekedjék olyan véleménynyilvánításra, amely a jelenlevők számára elfogadható, ne zárkózzon el a szakmai célokat elősegítő, ésszerű kompromisszumok elől.

  6. A vezető törekedjen arra, hogy az általa irányított szervezet dolgozói emberileg, szakmailag elfogadják, tiszteljék. Ne zárkózzon el kéréseik elől, hallgassa meg véleményüket és nyíltan mondja el azokkal kapcsolatos álláspontját. Ne torolja meg a neki nem tetsző véleményeket.

  7. A vezető utasítása kiadásánál mérlegelje, hogy annak végrehajtása a beosztott részére nem okoz-e áthidalhatatlan nehézségeket, esetleg konfliktusokat. Ha erre lehetősége van, kerülje az ilyen helyzeteket.

  8. A vezető a beosztottakkal szemben olyan hangnemet használjon, ami alkalmas vezetői tekintélyének biztosítására, ugyanakkor a beosztott személyiségét, méltóságát nem sérti. A vezető utasítsa el a kritikátlan egyetértést és alázatot.

  9. A vezető beosztottjával kapcsolatos kifogásait, negatív észrevételeit nyíltan tegye meg, ne annak munkatársaival „üzenjen”. Kifogásait csak akkor közölje szélesebb körben, ha azok általános jellegűek, vagy ezzel valamilyen vezetői célt kíván elérni.

  10. A vezető különös gondot fordítson a személyes példamutatásra. A beosztottaktól helytállást, áldozatvállalást, többletteljesítményt, pártatlanságot, segítőkészséget akkor várhat el megalapozottan, ha maga is ilyen elvek szerint él és dolgozik.

  11. A vezető saját magával szemben támassza a legnagyobb követelményeket. Gondoskodjon szakmai ismereteinek, általános műveltségének állandó fejlesztéséről, ismereteit folyamatosan adja át munkatársainak. Magatartása magánéletében és munkájában legyen példamutató, követésre érdemes.

  12. A vezető a testület tagját sem hivatalos időben, sem azon kívül, a testületi tevékenységet meghaladó eljárásra ne utasítsa, ilyenekre ráutaló magatartással se bírja rá.

  13. A vezető sokrétű, felelősségteljes tevékenysége ellátása során az etikai problémák megelőzésére fokozott figyelmet fordítson.



VI. A testület társadalmi megbecsülésének erősítéséért és védelméért

  1. A szakmai tevékenységet szabályozó jogszabályi rendelkezések megtartása mellett a testület tagjainak és szerveinek olyan módon kell feladataikat ellátni, hogy tevékenységük alkalmas legyen a testület szakmai és morális tekintélyének erősítésére. Minden eljárásban tükröződni kell annak, hogy egy közigazgatási tevékenységet végző szervezet a jogszabályok megtartása mellett, munkáját részrehajlás nélkül, pártatlanul végzi.
    Ennek érdekében a testület tagjainak a látszatát is kerülniük kell annak, hogy egyes ügyfelekkel szemben kivételezett módon járnak el, az ügyeket szubjektív módon bírálják el.

A testület kedvező morális megítélésének biztosítása a mindennapos munkában és a magánéletben megköveteli a következők megtartását:

Ajándék elfogadása
    1. A testület tagja ne fogadjon el ajándékot a vele vagy a hivatalával ellenőrzötti viszonyban állóktól. (Ajándéknak minősíthető minden olyan dolog, vagy szolgáltatás, amelynek pénzben kifejezhető értéke van, és amelyhez jogszerű és arányos ellenszolgáltatás nélkül jut hozzá valaki.) Nem engedhető a fenti személyektől ajándék elfogadása a testület tagja hozzátartozójának sem.

    2. A társadalmi szokások megengedik egyes kiemelt ünnepek - Karácsony, Újév - alkalmával reklámjellegű ajándékok nyújtását. A testületi szerveknél az ilyen jellegű ajándék elfogadása akkor tekinthető etikusnak, ha azokat a szervezet részére adottnak tekintik és azokból az adott szervezet dolgozói lehetőleg arányosan vagy egyetemlegesen részesülnek.
Összeférhetetlenség

A testület belső szabályzatai rendelkeznek az összeférhetetlenségről, annak egyes eseteiről. A jogszabályok, szabályzatok rendelkezéseinek megtartása mellett az összeférhetetlenség fennállásának vizsgálata a testület minden tagjának folyamatos kötelezettsége. Ennek megfelelően a testület tagja:
  1. Vezetőjének jelentsen minden, a személyével kapcsolatos olyan új körülményt, amely testületi szolgálati viszonyát befolyásolhatja, különösen akkor, ha ezekről felvétele, kinevezése után szerzett csak tudomást, vagy később következtek be.

  2. Ne vállaljon, illetve ne folytasson olyan tevékenységet, amely a testületi tagságához méltatlan, olyan közmegbízatást, amely veszélyezteti szolgálatának törvényes, pártatlan, befolyástól mentes ellátását.

  3. Teljesítse az állammal szembeni (adó, kötelező gépjárműbiztosítás, illeték, vám stb.) kötelezettségeit és saját hibájából ne legyen hátraléka. Ez nem zárja ki, hogy a testület tagja igényeljen olyan mentességeket, amelyeket törvény vagy rendelet bármely állampolgár számára lehetővé tesz.

  4. Vezetőjének jelentse, ha közvetlen családtagjai olyan szervezetnél, gazdálkodónál létesítettek munkaviszonyt, amelyek rendszeres testületi ellenőrzés alatt állnak.

  5. Ne kerüljön hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési, elszámolási kapcsolatba és a jog szerint hozzátartozóknak minősülő személyeken kívül egyéb személyes, magánéleti kapcsolati kötődéses viszonyban állókkal sem.

  6. A testület tagja az összeférhetetlenség látszatát is kerülje. Akkor jár el etikusan, ha az összeférhetetlenség legkisebb jelét, gyanúját is jelenti vezetőjének és kéri a konfliktushelyzet feloldását. A vezető ezt adott helyzetben lehetőleg soron kívül biztosítsa.

  7. Vitás ügyeiben hivatali beosztását előnyök szerzése céljából ne használja fel. Indokolt jogérvényesítési ügyeiben mértéktartást, tárgyilagosságot, hitelességet tanúsítson.
Ügyfelekkel kapcsolatos magatartás

A testület tagja olyan magatartást tanúsítson, amely az ügyfeleket biztosítja arról, hogy a hivatalban jogszerű, tárgyilagos megkülönböztetéstől mentes eljárást folytatnak. Ennek érdekében a testület tagja:
  1. Az állampolgárokkal, ügyfelekkel szemben legyen udvarias, segítőkész, ugyanakkor kövessen el mindent szolgálati tekintélyének fenntartására. Törekedjen a szakszerűségre, pontosságra és a határidők betartására.

  2. Szakmai munkáját az ügyfél személyére, kapcsolataira, társadalmi helyzetére, pártállására tekintet nélkül következetesen, elfogultatlanul végezze. Kizárólag olyan kötelezettségeket vállaljon fel, amelyek illetékességének, hatáskörének megfelelnek.

  3. Adjon meg minden olyan felvilágosítást, amely szükséges ahhoz, hogy az ügyfél jogait érvényesíteni, kötelezettségeit előírásszerűen tudja teljesíteni. Az ügyféllel való kapcsolatában legyen körültekintő, a lehetőségekhez képest gyors és hatékony.

  4. Tartózkodjon minden előítélettől, indulattól. Az ügyfél magatartásától függetlenül semmiképpen ne nyilvánítson ellen- vagy rokonszenvet, tanúsítson mértékletességeket, realitást.

  5. Vegye figyelembe, hogy szükség esetén - a gazdasági rend védelme érdekében alkalmazott legitim erőszak során - a jogsértő személyek sem veszíthetik el emberi méltóságukat.

  6. Szolgálati idejét a feladatainak teljesítésére fordítsa. Az ügyfelek jelenlétében tartózkodjon magánügyeinek intézésétől, magánügybeni megkeresés esetében a beszélgetést minimálisra csökkentse.

  7. Magatartása, öltözete legyen kulturált. Különös gondot fordítson az ügyfelekkel való bánásmódra hangnemre, üdvözlésre.
    Tevékenysége során kapjon hangsúlyt a KÖZ szolgálata.

    ----------------------------



VII. Etikai vétség esetén követendő eljárási szabályok
  1. A Kódex normáit sértő ügy lehetőleg abban a szakmai környezetben kerüljön elbírálásra, ahol keletkezik.

  2. Etikai vétség: A Vám- és Pénzügyőrség tagja akkor követ el etikai vétséget, ha a Kódex IV-VI. fejezetében felsorolt magatartásnormák valamelyikét megsérti.

  3. Nem indítható, illetőleg nem folytatható, szankció nem alkalmazható olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetésétől számított 6 hónap eltelt (elévülés).

  4. Etikai eljárás kezdeményezhető:

    1. A testület tagjának bejelentése alapján:

      1. Testületi tag(ok) ellen
      2. Saját maga ügyében (tisztázó) akkor, ha valaki az adott ügyben még nem kezdeményezett etikai eljárást.


    2. Lakossági panaszbejelentés alapján:
      Ha az megalapozott, s legalább részben ellenőrzött adatok alapján történt. Lakossági panaszbejelentésre az eljárást az állományilletékes parancsnok indítványozza, ha megállapítja, hogy a panasz alapját képező tény sérti a szakmai etika magatartásnormái valamelyikét.

    3. A testülettel együttműködő más szervezetek jelzései alapján.

    4. VPOP Fegyelmi Osztály, illetve a középfokú szerv fegyelmi előadójának indítványára akkor, ha az adott ügy nem fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás körébe tartozik, de sérti a szakmai etika magatartásnormái valamelyikét.


  5. A testület tagjával szemben etikai kérdésekben az illetékes, e célra választással létrehozott Etikai Bizottságok járnak el.

  6. Nem vehet részt az etikai eljárásban az Etikai Bizottság tagjaként (elnökeként): az eljárás kezdeményezője, az eljárás alá vont, továbbá ezek hozzátartozója, valamint az, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

  7. Összeférhetetlenség esetén: A bizottság tagját érintő esetben az illetékes Etikai Bizottság felettes Etikai Bizottságához vagy a felettes Etikai Bizottság kijelölése alapján más Etikai Bizottság elé kerül az etikai vétség ügye.

Etikai Bizottságok összetétele:
  1. Az Etikai Bizottságok a középfokú szerv, illetőleg a VPOP irányítása alá tartozó Igazgatóságok, Főosztályok, Hivatalok, Önálló Osztályok körébe tartozó személyi állomány titkos szavazásának eredményeként delegált 5 fős bizottságból állnak. A szavazás módja a helyi körülményektől függően közvetlen, illetőleg közvetett módon történhet. Mindkét esetben a szavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a szavazásra jogosultak több mint 50%-a jelen van. Az az 5 fő tekinthető jelöltnek, illetve bizottsági tagnak, aki az 5 legtöbb szavazatot kapja.

  2. A titkos szavazással megválasztott Etikai Bizottsági tagokat a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka bízza meg 4 év időtartamra. Áthelyezés (nyugállományba vonulás, elhalálozás, szolgálati viszony megszűnése) esetén az érintett bizottsági tagot (elnököt) 30 napon belül választással pótolni kell. Az új tag (elnök) megbízását szintén az országos parancsnoktól kapja.

  3. Az Etikai Bizottság öt főből: Elnökből és négy tagból áll. Az Elnököt a bizottság tagjai maguk közül a többségi elv alapján titkosan választják. A szavazás érvényességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges.

  4. Nem lehet az Etikai Bizottság tagja (elnöke) az, aki ellen büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy etikai eljárás van folyamatban.

  5. Megszűnik a tagsági (elnöki) tisztség: fegyelmi vétség, etikai vétség, valamint bűncselekmény, szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítása, továbbá haláleset és szolgálati viszony megszűnése, illetve áthelyezés esetén.



VIII. Az Etikai Bizottságok hierarchiája és illetékességi köre

Etikai Bizottságok hierarchiája
  1. Országos Parancsnokság és személyi állománya Etikai Bizottsága,
  2. Középfokú szervek Etikai Bizottságai
64. Etikai Bizottságok döntési jogköre:

1. Országos Parancsnokság Etikai Bizottsága.
  1. Az országos parancsnokság személyi állománya etikai ügyei, kivéve az országos parancsnok és a főigazgatók.
  2. A középfokú szervek parancsnokai és helyetteseik etikai ügyei.
  3. A középfokú szervek Etikai Bizottságai elnökeinek és tagjainak etikai ügyei.
  4. A középfokú szervek Etikai Bizottságai határozatai ellen fellebbezők ügyei.
2. Középfokú szervek etikai bizottságai:

az adott középfokú szerv és alsó fokú szervei személyi állományának etikai ügyei.

Kivéve:
  • Az adott középfokú szerv vezetője és helyettesei etikai ügyei.
  • Az adott középfokú szerv Etikai Bizottsága elnöke és tagjai etikai ügyei.
  • Az adott középfokú szerv Etikai Bizottsága határozatai ellen fellebbezők ügyei.



IX. Etikai eljárás

65. Az etikai eljárás a prevenciót szolgálja. A szakmai etika magatartásnormái valamelyikének megsértése esetén az eljárást a normasértés tudomására jutásától számított 15 napon belül (kérésre vagy bejelentésre) az illetékes Etikai Bizottság Elnöke megindítja, az Etikai Bizottságot összehívja. (A bejelentést vagy kérelmet írásban kéri).
  1. Az Etikai Bizottság megállapítja:
    • Határozatképességét (minimum 3 tag jelenléte szükséges)
    • Illetékességét, továbbá hogy
    • áll-e fenn összeférhetetlenség, elfogultság.

  2. A bizottság az ügyben a normasértéssel panaszoltat (esetleges tanúkat) meghallgatja, a felvetett tényeket, terhelő és mentő körülményeket testületileg megvitatja, és az összkörülményeket értékeli. Az etikai ügy érdeméről szótöbbséggel határoz. (Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.) A vizsgálat megállapításait és a határozatot a Bizottság írásba foglalja. Ebben az érintett figyelmét jogorvoslati lehetőségeire felhívja.
Az Etikai Bizottság előtti meghallgatásra történő megjelenés nem kötelező, de elvárt. Meg nem jelenés esetén az Etikai Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján az etikai vétséggel panaszolt meghallgatása nélkül is kialakíthatja álláspontját.
  1. Az Etikai Bizottság eljárása eredményeként:

    1. Megállapítja, hogy etikai vétség nem történt.
    2. Megállapítja valamely etikai szabály(ok) megsértésének vétségét.
    3. A vétség súlyának megfelelően más eljárást kezdeményez (szabálysértés, fegyelmi, büntető).
66. Alkalmazható szankciók:
  1. A testület tagját írásban figyelmezteti.
  2. Egy éven belül jogerősen megállapított második etikai vétség vagy folytatólagosan elkövetett etikai vétség esetén az érintett minősítését vagy jellemzését kezdeményezheti.
  3. A harmadik etikai vétség megállapítása után az elmarasztalt személy más beosztási helyre, vagy más beosztásba történő áthelyezését indítványozhatja az erre illetékes parancsnoknak.
67. Az Etikai Bizottság álláspontját a felvett jegyzőkönyvben indokolja, adott esetben megjelöli azokat a magatartásnormákat, amelyeket a testület tagjától a jövőben elvár. Felhívja az érintett figyelmét a normasértést lehetővé tevő egyéb körülmények, feltételek megszüntetésére.
  1. Az Etikai Bizottság Elnöke a Bizottság állásfoglalását az érdekeltekkel írásos határozattal közli. Minden érdemi tevékenységéről az állományilletékes parancsnoknak - összefoglalva a történteket - írásban beszámol. Ezt a határozatot az etikai ügyben vétkesnek talált és elmarasztalt személyi anyagában 1 évig kell megőrizni - ezt követően meg kell semmisíteni.
  1. Az etikai vétség megállapítása ellen az elmarasztalt a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel a magasabb szintű etikai bizottsághoz, az országos parancsnokság Etikai Bizottsága döntése ellen pedig az országos parancsnokhoz fordulhat.
68. A fellebbezés eredményeként az Etikai Bizottság határozata:
  1. hatályában fenntartható
  2. illetve hatályon kívül helyezésével az illetékes Etikai Bizottság új eljárásra kötelezhető,
  3. az etikai vétséget megállapító II. fokú határozat ellen az elmarasztalt a Hszt. 194. § (1) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat.
69. Az olyan ügyekben, amelyek az elmarasztaláson kívül további intézkedéseket is igényelnek, az Elnök javaslatot tehet (a Bizottság álláspontja alapján) a további etikai vétségeket előidézhető körülmények megszüntetésére.

70. Az etikai vétség miatt alkalmazott szankció alól az érintett 1 év után mentesül. Az alkalmazott szankcióktól az érintettet mentesíteni kell. Ezt vele az illetékes Etikai Bizottság Elnöke írásos határozattal közli.


Budapest, 2003. január 2.


 



Vám és Pénzügyőrség • 1095 Budapest, Mester u. 7. • Tel.: (06-1) 456-9500 • Fax.: (06-1) 456-9525