A VPOP Integrációs Hivatala
Az Európai Ügyek Osztálya
1991. december 16-án hazánk egyik legfontosabb eseményére került sor azzal, hogy aláírták a csatlakozási megállapodást az Európai Közösséggel és azok tagállamaival. A csatlakozási megállapodás aláírásával megkezdődött az a folyamat, amely reményeink szerint 2004. május 1-én az EU-s tagság elnyerésével teljesedik ki.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás a Magyar Kormány politikai programjának prioritása. Magyarország európai uniós taggá válása érdekében vállalta a teljes jogharmonizáció megvalósítását, ennek keretein belül hazánk számára a közösségi vámrendszerhez történő alkalmazkodási folyamat az Európai Megállapodás aláírásával kezdődött meg és a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával egyre hangsúlyosabb szerepet kap.
Ennek érdekében továbbra is folyamatosan, magas színvonalon kell végezni az integrációs munkát. A Vám- és Pénzügyőrségre fontos feladatok hárulnak, tekintve, hogy egy vámunió alapjain felnövekedett közösség tagjává kívánunk válni.
A jogharmonizáción túl az Integrációs Hivatalnak vannak olyan ráháruló egyéb feladatai is, amelyeket valamely más közigazgatási, államigazgatási illetve kormányzati szervvel együtt kell megoldania. Ezek az adózás, statisztika, bel- és igazságügyi együttműködés, pénzügyi ellenőrzés és a közösségi agrárpolitika területein jelentkező feladatok.
Az integrációs munkát az úgynevezett is támogatják. Ezek a programok olyan kétoldalú megállapodások Magyarország és egy Uniós tagállam között, melynek során magyar szakemberek lehetőséget kapnak külföldön gyakorlati tapasztalatok szerzésére, valamint részt vehetnek különböző előadásokon, tréningeken, tanulmányi utakon. Ilyen megállapodás például a Spanyolország és a magyar vámigazgatás közötti Twinning szerződés, amely közel egy éve tart.
Az Európai Unió 2001. május 30-án közzétett Közös Álláspontjában döntött a Vámunió fejezet ideiglenes lezárásáról. Ennek kapcsán hazánk a csatlakozási tárgyalások során - néhány kivétellel - vállalta, hogy a csatlakozás időpontjától kész és képes lesz elfogadni és alkalmazni a vámunió fejezetre vonatkozó valamennyi közösségi szabályt.
Az utóbbi évtized messze mutató változásokat hozott az Európai Közösségben a vámügyek területén. Ami pedig a tagállamokon kívüli kereskedelmi kapcsolatokat illeti, a Közösségi Vámkódexben összevontan, egy egységes, összefüggő szövegben jelent meg gyakorlatilag minden közösségi vámügyi rendelkezés.
A vámjogszabályok közelítése feltételezi a közösségi joggal kompatibilis nemzeti jogrendszer meglétét. Vámügyi szempontból a Közösségi Vámkódexszel és a kiegészítő jogszabályokkal összeegyeztethető jogszabálytömeg elfogadása elengedhetetlen feltétele az Európai Megállapodásokban rögzített szabadkereskedelem kialakulásának megkönnyítéséhez és a csatlakozás előkészítéséhez.
A növekvő harmonizáció és a vámjogszabály alkotás további egyszerűsítésének szükségessége a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítése irányába hatottak. Ezért a vámjogszabály alkotás kodifikációjával egy időben kezdetét vette a kereskedelmi vámeljárások egyszerűsítése és a belső határokon történő ellenőrzések és formaságok könnyítése.
A vámjog területén a jogharmonizációs célkitűzések gyakorlati megvalósítását jelenti a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és végrehajtási rendeletének megalkotása és időközbeni módosításai, amelyek gyakorlatilag a közösségi vámjog egy részének teljes átvételét jelentették.
A Közösségi Vámkódex (a Tanács 1992. október 12-ei, 2913/92/EGK Rendelete, valamint a végrehajtásáról szóló 2454/93 Bizottsági Rendelet) és a vonatkozó jogszabályok teljes elfogadása csak a csatlakozás időpontjában lesz esedékes.
A vámjogi jogharmonizáció minőségi végrehajtása kapcsán számos feladat hárul a Vám- és Pénzügyőrségre, melynek koordinálását az Integrációs Hivatal végzi.
Meg kell még tenni a tagság tényéhez fűződő utolsó intézményfejlesztési lépéseket, és a tagállamként való működés intézményi-adminisztratív, szervezeti és személyzeti feltételeinek megteremtése érdekében szükséges intézkedéseket. E mellett felmerül a hátralévő feladatok költségvetési vonzatainak áttekintése is annak érdekében, hogy ezek a következő költségvetésbe beépülhessenek.
A vámigazgatásnak a fejlett országokban - és a rendszerváltást követően Magyarországon is - a költségvetési bevételeket biztosító funkciója mellett egyre inkább előtérbe került a gazdaságszabályozó funkciója is.
A vámigazgatás mind az Európai Unióban, mind Magyarországon már kulcsszerepet játszik a kereskedelempolitikai célok megvalósításában és a piacvédelmi eszközök végrehajtójaként a hazai gazdaság működőképességének fenntartásában.
Az export ösztönzése, az import szabályozása, a hazai ipar és a mezőgazdasági termelők védelme is a vámigazgatás tevékenységén keresztül valósul meg.
A Vám- és Pénzügyőrségre az Európai Unióhoz csatlakozás felkészülési folyamatában fontos feladatok hárulnak. A vámigazgatásnak fel kell készülnie a tevékenységét érintő jogszabályok átvételéből és alkalmazásából eredő feladatok kezelésére, valamint az Európai Bizottság Vámunió Stratégiájában meghatározott célkitűzések végrehajtására.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában a vámszervek államigazgatási tevékenységük keretében számos feladatra összpontosítanak: a kábítószer kereskedelem elleni harcra, a pornográf termékek illegális kereskedelme elleni fellépésre, vagy a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemre, és hathatós segítséget kell nyújtaniuk más szerveknek (a rendőrségnek, a piacfelügyeleti hatóságnak stb.) is. Általában véve elmondható, hogy az uniós vámszervek párhuzamosan töltenek be közösségi és nemzeti szerepet, miközben e két szerepkör között nincsen egyértelmű különbségtétel.
Tekintettel az Európai Unió kibővítésére - és annak szükségességére, hogy az új tagállamoknak ugyanolyan széles skálájú faladatokat kell majd ellátniuk - feltétlenül ki kell emelni annak fontosságát, hogy nem csupán a vámszerv hatékony működését kell garantálni a Közösségben, hanem arra is ügyelni kell, hogy a vámtisztviselőknek is fel kell készülniük a kibővített vámterületen történő nagy teljesítményeket igénylő tevékenységre.
E tekintetben azt is figyelembe kell venni, hogy a belső piac megteremtése óta a határokon semmilyen vámellenőrzés nem hajtható végre a közösségen belüli kereskedelemben (kivéve, ha különleges rendelkezés egyedi ellenőrzést ír elő). Az ilyen ellenőrzések nem lehetnek sem rendszeresebbek, sem pedig gyakoribbak a belső határ közelében található területeken, mint amennyire azokat egyébként az adott tagállam egyéb területein folytatják.
|
