Tájékoztató a Vám- és Pénzügyőrség
Dél-alföldi Regionális Parancsnokságáról
A Dél-alföldi Regionális Parancsnokság a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
hatósági jogkörrel rendelkező, középfokú területi szerve, amely a közösségi vámjog
végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv., a jövedéki adóról és jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv., a Vám- és Pénzügyőrségről
szóló 2004. évi XIX. tv., ill. az ezekhez kapcsolódó jogszabályok alapján látja el hatósági
feladatait Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel.
A regionális parancsnokság földrajzi elhelyezkedése, az illetékességi területhez kötődő
sajátosságok határozzák meg azokat a szakmai feladatokat, amelyekkel leginkább jellemezni
lehet a régiós pénzügyőrök tevékenységét.
Dél-keleti határszakasz, a Balkán kapuja
A parancsnoksághoz Románia viszonylatában 246 km határszakasz tartozik, 3 közúti
(Gyula, Battonya, Nagylak) és egy vasúti határátkelőhellyel (Lökösháza), a Szerb
határszakaszból 174 km-en a régió három közúti vámhivatala (Röszke, Tompa, Hercegszántó)
és egy vasúti szolgálati helye (Kelebia) fogadja az utas- és áruforgalmat.
A "Balkáni útvonalként" is emlegetett határszakasz jelentős szakmai felkészültséget
kíván, mivel a szokásos forgalom mellett meghatározó, hogy erre vezet a Nyugat-Európába
irányuló kábítószer és cigaretta csempészet klasszikus útvonala, ill. az utóbbi időben
számottevő a védett állatok és műkincsek illegális kereskedelméhez kapcsolódó csempésztevékenység.
A déli határszakasz további kiemelt jelentőségét adja, hogy 2004. május 1., az Európai Unióhoz történő
csatlakozás óta a jelzett határrész az Európai Unió külső határát jelenti.
A Phare forrásokból, ill. az állami költségvetésből finanszírozott, az uniós elvárásoknak megfelelő
fejlesztéseknek köszönhetően - az utóbbi időben - jelentősen megváltozott kép fogadja a határra
érkező utast. Az elmúlt években a Vám-és Pénzügyőrség által kivitelezett nagylaki, gyulai, kelebiai
fejlesztésekkel, a röszkei autópálya-határátkelőhely megépítésével valamint, a tompai személyforgalmi
terminál kialakításával Magyarország megteremtette a szükséges feltételeket az uniós külső vámhatár
felügyeletéhez.
Jellegzetes jövedéki termékek: gyümölcspálinka és szőlőbor
A szakmai tevékenység meghatározó részét a jövedéki termékek, ill. az ezekkel
kapcsolatos hatósági tevékenység jelenti.
Ez egyrészt a dél-alföldön nagy hagyományokkal rendelkező gyümölcspálinka előállítás jelenti, amelyet
a régióban csaknem 100 bérfőzést végző szeszfőzde végez. Ezen belül is kiemelkedik az a Békés
megyében üzemelő, mintegy 40 szeszfőzde, amelyekben egy-egy jobb szezonban 15 000 hlf
(1 hlf = 1 liter 100 térfogatszázalékos alkohol) gyümölcspálinkát főzetnek ki a gazdálkodók.
A jövedéki szakterület másik jelentős ágát a szőlőtermesztés, pontosabban a szőlőbor termelés
képviseli, amely elsősorban a Duna-Tisza közén jellemző. A bortermelés nagyságrendjét jól
mutatja, hogy Bács-Kiskun megye területén 10 000-et meghaladó szőlőtermelőt regisztrál a
vámhatóság, a kiadott egyszerűsített adóraktári engedélyek száma meghaladja a 4 000 darabot,
a bor adóraktárak száma pedig a 350-hez közelít.
Uniós normáknak megfelelő szervezeti felépítés
2004. május 1-vel megtörtént a regionális parancsnokság szervezetének uniós normák
szerinti átalakítása. Eszerint a megyeszékhelyeken működő fővámhivatalok (Szeged, Békéscsaba,
Kecskemét) az egész megyére kiterjedő illetékességgel végzik a jogszabályban meghatározott
feladataikat.
A jövedéki alanyok és az adóbevételek nagyságrendjének megfelelően Bács-Kiskun, Csongrád
és Békés megye területén a Kecskeméti Regionális Jövedéki Központ - kizárólagos
hatáskörrel - jövedéki adóügyekben és az energiaadóval kapcsolatban jár el, míg a Kecskeméti
Vámhivatal ill. kiskőrösi, kiskunhalasi és bajai kirendeltségei látják el a jövedéki ügyekkel,
ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
|
